Következik életem első helyszíni bírságának igaz története.

A mai kellemes napos vasárnap délutánon gyanútlanul bringáztam a körúton Buda felé. Az Oktogonnál éppen pirosra váltott a lámpa, de a kanayrodósávot és zebrát védő lámpán szépen átcsorogtam és megálltam a közvetlenül az Andrássynál levő lámpánál. Ekkor egy furcsa zajt hallottam: egy rendőrsziréna brekkenését, de ők megálltak az első lámpánál.

Jól van, gondoltam, ez biztos nem komoly, ha akarnának valamit, már a nyakamon lennének. Lámpa zöldre vált, indulok. Hát a Meki előtt nem megállítanak?

Jön a kérdezz felelek, milyen színű volt a lámpa, satöbbi. Helyszíni bírság, ötezzeh, jó lesz? Kérdezem, milyen lehetőségek vannak még, a válasz a feljelentés, amiről levágtam, hogy kellemetlenebb procedúra lehet :) Jól van srácok, mehet.

Negyed óra alatt elkészítették a dokumentációt, addik én álltam a rendőrautó mellett egy ötezrest lobogtatva. Egy idő után rámszóltak (gondolom nekik is feltűnt, hogy ), hogy ezt itt most nem fogom tudni kifizetni: csekk. Nem lehetne mégis itt, kérdezem, mert nem szeretek postára mászkálni a csekkekkel... Nem lehetett sajnos.

Ez a dal jutott eszembe, bocs :)

 (Meg még az is eszembe jutott, hogy három rendőr plusz egy rendőrautó 15 perce és az egész "ügy" adminisztrációja mennyibe kerülhet az államnak? 5000-nél biztos többe... Persze a dolgok ennél bonyolultabbak, tudom.)

Mindenesetre, ha pirosban bringáztok, nézzetek alaposan körbe, és hátra is ;)