Az előző postban említett éjszaka következményeképp a vasárnapi ébredés délutánra tolódott. Óvatos másnaposság, folyadékhiány. Hűsítő italokra vágyás! Fölhívom KP-t: még előző nap megbeszéltük, hogy kinézünk a Millenáris Velodromra meglesni pár futamot az Országos Pályabajnokságon.
Kettő körül ki is értünk, az utolsó két futamot meg a díjkiosztót sikerült is elkapnunk. Érdekes egy hely ez a Velodrom, jó volt újra látni. Utoljára valamikor 12 évesen jártam ott, rövid KSI-s kerékpáros pályafutásom alatt. Azóta nem sok változott, bár időközben egyszer már lebontásra ítéltetett, de aztán mégis megmenekült.
Igaz, a szabályokat, pontozást, sprinteket meg a kolompot nemnagyon értettem, élvezetes kemény küzdelem ment a pályán. Visszatérő néző leszek a Millenárison, a megkapó lepukkant atmoszféra miatt is (utoljára felújítva sok-sok évtizeddel ezelőtt volt a létesítmény). Jó lett volna kipróbálni a pályát, csak hát elfelejtettük :)
Sárkányeregetgetés következett a műjégpálya betonján, és közben elkezdtek szállingózni a hozzánk csatlakozók. Gyomorkorgás és kiszáradás miatt áttettük a székhelyünket a Kertembe. Addigra megérkeztek KP barátai és üzletfelei, az ő barátaik és üzletfeleik, Fekete Lamoure, kicsit később Nagy Úrvezető Felhő. Ittunk vicét, sört, ettünk kolbászt és háztartási kekszet egy kilóval (és fölfedeztük, hogy ez utóbbit a kutyák is előszeretettel fogyasztják). Azt egy kicsit sajnálom, hogy a grillezett debreceni pár igencsak mikroszkopikus méretű a Kertemben, esélyt sem adva az egy adaggal jóllakásnak (még az éhség csillapításának is nehezen).
Napnyugta környékén szépen megtapasztaltuk azt is, milyen, amikor már közeledik a nyár vége. Hűvöskés lett, öltözködni kellett. 8 óra tájékán átgurultunk a Gödörbe, hátha van valami jó jazz koncert. Volt, de nem annyira jó. Csepel és Kuplung már ott vártak minket, és megérkezett A is vidéki családlatogató turnéjáról. Sörök, fröccsök és jégerek csúszkáltak le óvatosan, éjfél környékén zártuk az estét. Addigra elmúlt a másnaposság...
