Szomorú egy hétvége volt ez...
Péntek este a Spencer Hill Magic Band koncertjén voltunk a DejaVuben. Sikerült itt rettenetes módon bebasznom. (nem tudom többes szám első személyben mondani, mert valahogy nem emlékszem a többiekre, de biztos hogy ott voltak. Akik emelték az est fényét: Kupplung (+barátnője), Sértült Kosaras és neje, HG, NZ, KG és barátnője G és VCs). Eljutottam az ittaságnak arra a fokára, hogy nem mertem bringára ülni, de ez a döntés nem volt tudatos, sajnálatos módon nem mindenki érezte így köztük G sem. Miért adtam oda?!!!! Ilyet soha többet! Egy padka kifogott rajta, szerencsére neki baja nem lett. A keró pedig nem élte meg az egy hónapot:( Váz kuka, a többi apróságot már ne is említsem. No persze ezt a sérülést nem vettem észre aznap este, azt hittem defeket, nyolcas, bandázs, kormányvég csere oszt csókolom. Hát nem... Nagyon fájdalmas volt amikor ezt megláttam. Sírni lett volna kedvem. Ennek következtében mély depressziós és nihilista állapotba kerültem, mely némi fejfájással végig szórakoztatta az egész napomat. Kiegészítésként rádöbbentem, hogy a keletifront airsoft boltban (a negatív reklám is reklám, de leszarom:))) újonnan vásárolt HK-33-am egyáltalán nem új és átnézetés után nem működik! Ezt már mélabús nyugalommal vettem tudomásul.
Mindenesetre pénteken is tanultam valamit. Ha kocsmázol lakatolj, ha végeztél lakatoldj magadhoz!
