A hétvége ismét nagyon kerekre sikerült..
A. szaktárs meginvitálta Fekete Lamúrt és jómagamat, no meg díszes kompániáját egy kis balatonparti megcsúszással egybekötött bringatúrára. Úgy terveztem, hogy ha már bringázás, csináljuk nagyban. Így is lett. Meghánytam-vetettem a dolgokat, és arra jutottam, hogy miután pénteken végeztem a Gyárban, nyeregbe pattanok, és megrakom a hetest Lelléig. Úgy saccoltam, hogy 6-kor indulással éjfélre kényelmesen leérek, és még az ivászat egy viszonylag korai szakaszában tudok csatlakozni a társasághoz.
Végeredmény: indulás 18:50-kor a Gyárból, érkezés 0:30-kor. Táv kb. 145 km, ennek kb. 1/3-a "kerékpárral behajtani tilos" jelzés mellett. A csapat autóval érkező részével a célobjektum előtt 100 méterrel találkoztam - érkeztükben (nem siettek, na :).
Az este hátralevő része papírforma szerint alakult: sör, pálinka, Unicum, miegymás, félelem, reszketés. Bealvás 5 körül.
A szombatra tervezett korán kelést több fronton támadó émelygés és fejfájás hátráltatta némiképp, amin dél körül sikerült úrrá lenni, így egy hatalmas vágtával az utolsó percben megérkezve sikerült a Badacsonyba menő kompot elérni Fonyódon (ezúton is big up mindenkinek, szépen raktuk!).
Badacsonyban kellemes fröccsözgetéssel alapoztunk a túrára egy picit, majd útra keltünk, követve a "Balaton körút" bringás táblákat. Ez lett az útvonal végül: Badacsony - Káptalantóti - Köveskál - Zánka - Balatonakali (kaja, csobbanás) - Tihany - Szántód - Balatonlelle. A legszebb rész a Káli-medence és Tihany környéke: csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy ha teheti, bringázzon egyet arra nyáron!
Balatonakaliban kajáltunk egy nagyot a Pántlika nevű műintézményben, és fröccsel öblögettünk. A helyet leginkább a "semmi extra" kategóriába sorolnám, az adagok azonban az ár/méret arányában balatonparti viszonylatban verhetetlenek (egyedül az avas túrógombóc volt ehetetlen, de addigra már senki nem volt éhes igazán:).
Tihanyban a kompot egy perc híján késtük le, pedig raktuk neki nyélen! Sebaj, a következővel sikeresen átjutottunk a hőn áhított túlpartra, és még K. ll. Pét sem ették meg a muslincák, csak félig.
Szántódról Nyugat felé vettük az irányt, Balatonszemesen még bekaptunk egy szíverősítő sört és megnéztük a rovarinváziót, majd a korgó gyomrokra való tekintettel igen gyorsan visszatértünk a Bázisra, ahol a többiek időközben elkészítették a Lakomát. Kaja után már csak két sör, és a korai, zuhanós bealvás volt hátra (állítólag még horkoltam is, és szépen összenyálaztam az arcom alatt az ágyat:)
Vasárnap. Lassú, délig tartó reggeli. Majd a lezárt Gömbkilátó meglátogatása és illegális behatolás. Utána strand. Van egy nagyon jó kis strand Lellén, 400 huf a beugró, viszont kellemes homokos partja van. Persze a vízben úgy délipartosan kell vagy 400 métert gyalogolni, hogy derékig ellepjen a víz, de ez ott és akkor teljesen mindegy volt.
Lecsúszott néhány fröccs és lángos, és hipp-hopp vége lett a napnak. Azt fontolgattuk, meg tudjuk-e oldani, hogy maradjunk még egy napot. Nem tudtuk. Fölpattantunk az utolsó pesti vonatra, én az út javarészét alvással töltöttem, a többiek rosszalkodással és valami morc katonaarc oltogatásával (utolsó hangfoszlányok egyike: "ti ugye főiskolások vagytok?" - lehet, hogy egy kicsit komolytalanra fáradtunk a hétvégén..... ;)
Még egy nagy fejlemény: véget ért a kékek és a pirosak rohangálása a képernyőn, egy időre visszakapjuk a komcsáinkat, yeah!
